Látnivalók: 

• Helytörténeti és Bányászati kiállítóhely
• Tájház és Alkotóház ( 1910 )
• Nemzeti Emlékpark
• Bakó Strucc-farm
• Csevice kút
• Gesztenye fasor
• Búzásvölgyi horgásztó ( 50 ha )
• Jámbor Vilmos kastély ( jelenleg óvoda )
• Barkóczi  kastély ( jelenleg gyermekotthon )
• Római katolikus templom
• Plébániaház ( klasszicista épület 1850 )
• Jámbor Vilmos Arborétum

Fasor

A Recski Nemzeti Emlékpark

Mintegy ezerötszáz ember raboskodott politikai okok miatt, embertelen körülmények között 1950-től 1953-ig a recski kényszermunkatáborban. A területének egy részén kialakított emlékparkban megismerhető a tábor elrendezése, a rekonstruált barakkokban a foglyok élete, a múzeumban a kegyetlen gépezet működése.

A szovjet gulág mintájára az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) által létrehozott és működtetett recski kényszermunkatábor titkos volt. Politikai okokból elfogott rabjait még az akkori törvények szerint sem tudták volna elítélni, ezért érvényes bírói döntés nélkül kerültek ide – rokonaik nem tudták, hol vannak, ők maguk nem tudták, mennyi ideig tarthat fogságuk. Az alultápláltság, az embertelen körülmények, a kőbányában végzett napi 10-12 óra megfeszített munka, és az őrök kegyetlensége miatt a rabok egytizede életét vesztette – máig ismeretlen helyen temették el őket. A tábort Sztálin halála után Nagy Imre kormányfő rendelete nyomán felszámolták, a szabadulókkal kötelezvényeket írattak alá, hogy az itt történtekről soha senkinek nem beszélnek, majd nemsokára az egész tábort lebontották, helyét befásították, létét letagadták. Csak az 1980-as évek végén kerülhettek be újra a hazai közbeszédbe. 1991-ben felavatták az emlékművet, 1996-ban megnyílt az emlékpark.