Látnivalók:

• Római katolikus templom
• Nepomuki Szent János későbarokk kőszobor
• Siroki vár – Barát és Apáca kőszobrok – Török asztal
• Tájház
• Borics Pál hagyatéka
• Barlanglakások – a 24-es főút mentén az új házak mögött találhatóak, ma már nem laknak bennük, régen a szegények „menedéke” volt.
• Kút-völgyi Pihenőpark – a falutól délre, a központtól 6 km-re található a kedvelt kirándulóhely, valamint a különböző rendezvények színhelye.

A Siroki vár 

A Vár-hegy 294 méteres, riolittufakúpján épült, belső tornyos, szabálytalan alaprajzú, sáncokkal, és ma is járható kazamatarendszerrel megerősített vára romjában is lenyűgöző. Nem kevésbé az onnan nyíló panoráma.
A Bükköt és a Mátrát elválasztó Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgyének egyik vulkáni eredetű kőzetormára épült a vár. Valószínűleg már az avarok idején is állt itt erődítmény, a tatárjárás után annak a helyére emelték a mai fellegvárat az Aba nemzetségből származó Borh-Bodonok. Írásos emlék azonban csak 1320-ból maradt – éppen arról, hogy a Csák Mátéhoz csatlakozott birtokosok javait elvette a győztes Károly Róbert király. Ezután volt királyi és földesúri magánvár is, gyakran változott várnagya, tulajdonosa. Alkalmas helyen épült ugyan a vár középkori, észak felé tartó utak lezárására és ellenőrzésére, de stratégiai szerepet alig játszott. A török elől elmenekült kis számú őrsége, majd a hódoltság végén a török őrség is elfutott. A hagyomány szerint 1717-ben a császári csapatok felrobbantották a várat, ezért láthatjuk csak a maradványait.

A várrom alatti parkolóhoz táblák vezetik az autós kirándulót, onnan pedig 10-15 perc alatt, néhol kissé meredek úton juthatunk fel a hegytetőre.

Barát, Apáca, Tündérkirály 

A vár tetejéről is jól látható egy asztalszerűen megfaragott dácittufatömb, a Törökasztal, illetve két különleges formájú, magányos riolittufaszikla, de az országos Kék túra jelzésen is el lehet jutni hozzájuk (mintegy 400 méterre vannak a vártól). A vulkáni működés és az időjárás eróziójának „gyermekei”: az előbbi különböző kőzeteket, anyagokat hozott a felszínre – az utóbbi lekoptatta a puhábbakat, és állva hagyta a könnyebbeket. A köznyelv találóan a Barát és az Apáca nevet adta a szikláknak, de legenda is szövődött köréjük.

A történetnek több változata ismert, a legelterjedtebb egyben névadó legendája a közeli Darnó-hegynek, a Tarna-pataknak, Siroknak és a mátrai Bodony községnek. Darnó, a hatalmas tündérkirály itt élt várában. Mivel feleségét elvesztette, féltve őrizte egyetlen lányát, Tarnát, és halállal fenyegetett minden idegent, aki a vára közelébe merészkedik. Egyszer erre vadászott az ifjú Bodony, és rögtön egymásba szerettek Tarnával. Ám Darnó nem könyörült, szörnyű nyilát a vitézre lőtte – Tarna viszont elé állt a vesszőnek, így az egyszerre találta el a két fiatal szívét. A meggyilkolt szerelmesek kővé változtak, a király vigasztalhatatlan sóhaja pedig sokáig hangzott még a vidék felett: „Sírok, sírok”…